A Tea Party Community Kongresszusa a párt rendes tagjainak összessége, a párt legfelsőbb szerve. A Kongresszus legalább évente egyszer ülést tart. A Kongresszus a párt székhelyétől eltérő, a meghívóban megjelölt helyszínen is megtartható.

A Kongresszust a Tea Party Community Elnöksége hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőzően legalább 15 nappal írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni kell a tagokat. A meghívót igazolható módon kell megküldeni a tagoknak ajánlott levélben, vagy visszaigazolható elektronikus levélben. A meghívónak tartalmaznia kell a határozat képesség szabályait, és az esetleges határozatképtelenség esetén az új időpontot és helyszínt azzal, hogy a megismételt Kongresszus a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

Két hónapon belüli időpontra kötelező összehívni a Kongresszust, ha a tagok 1/10-e írásban, a tervezett napirend megjelölésével kéri.

A Tea Party Community Elnöksége köteles a Kongresszust összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha

a) a párt vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) a párt előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) a párt céljainak elérése veszélybe került.

Az a), b) és c) alpontban meghatározott okokból összehívott Kongresszuson a párt rendes tagjai kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a párt megszüntetéséről dönteni.

A szabályszerűen összehívott Kongresszus az előre kiküldött napirend tekintetében határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. Ha a Kongresszus ülését nem  szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Ha a Kongresszus nem határozatképes, megismételt Kongresszust kell tartani. A megismételt Kongresszus a határozatképtelen Kongresszust követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A megismételt Kongresszus a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A meghívóhoz csatolni kell az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó írásbeli előterjesztéseket, amelyeknek tartalmaznia kell a Kongresszus döntésére vonatkozó szövegszerű javaslatot.

A kongresszusi meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és a párt testületei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség a kérelem beérkezésétől számított 2 napon belül dönt, és döntéséről az ülést megelőzően legalább 5 nappal írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja a tagokat. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a Kongresszus a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A Kongresszus a jelenlevő tagok közül nyílt szavazással levezető elnököt (elnököket), jegyzőkönyv-vezetőt, továbbá két jegyzőkönyv-hitelesítőt, valamint – amennyiben ezt a napirend  indokolja – szavazatszámláló bizottságot választ. A Kongresszus ezt követően határoz a napirend elfogadásáról, amelynek során a meghívóban nem szereplő napirendi pont nem vehető fel a Kongresszus napirendjére.

A Kongresszus az egyes napirendi pontokat az elfogadott napirend szerinti sorrendben tárgyalja meg. A Kongresszus több napirendi pontot együtt is tárgyalhat. A napirendi ponthoz érkező hozzászólásokat követően a levezető elnök a napirendi pont vitáját lezárja. Döntést igénylő napirendi pont esetén a Kongresszus először az előterjesztésben szereplő döntési javaslathoz benyújtott, szövegszerű módosító javaslatokról szavaz, majd a döntési javaslatnak az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetű szövegéről határoz. A napirendi pontokról együttes vita estén is külön-külön kell dönteni. A szavazások eredményét a levezető elnök szóban hirdeti ki.

A Kongresszusról a megválasztott jegyzőkönyv-vezető jegyzőkönyvet készít, amelyet a elvezető elnök (elnökök), a jegyzőkönyv-vezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásukkal látnak el. A jegyzőkönyv tartalmazza a párt nevét és székhelyét, a Kongresszus helyét és idejét, a levezető elnök (elnökök), a jegyzőkönyv-vezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők nevét, a napirendet, a Kongresszuson lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a felszólalók nevét, az elhangzott felszólalások lényeges tartalmát, a határozatképesség fennállását, a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzőkönyvhöz jelenléti ívet kell csatolni, amely tartalmazza a részt vevő tagok nevét, lakcímét és saját kezű aláírását.

A jelenléti ívet a Kongresszus levezető elnöke (elnökei) és a jegyzőkönyvvezető aláírásukkal hitelesítik. Amennyiben a Kongresszus az ott jelen nem levő személyeket is érintő döntést hoz, a döntést az érintettekkel az Elnökségnek három munkanapon belül közölnie kell.

A Kongresszus határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Szavazategyenlőség esetén a kérdésről újra kell szavazni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Az Alapszabály módosításához, a párt egyesüléséhez és szétválásához a Kongresszus háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A párt céljának módosításához és a párt megszűnéséről szóló kongresszusi döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Titkos szavazást rendelhet el a Kongresszus az elnök előterjesztésére, vagy a jelenlévő tagok egyharmadának  kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a párt terhére másfajta 

előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a pártnak nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben (kivéve a vezető tisztségviselőktől megválasztását).

A Kongresszus előkészítésére, vitája egy részének lefolytatására az Elnökség megyei (fővárosi) vagy regionális Részkongresszust hívhat össze. A Részkongresszuson az adott megyében (a fővárosban), illetve régióban működő választókerületi szervezetekhez tartozó párttagok és regisztrált támogatók vehetnek részt. A Részkongresszus állásfoglalást, ajánlást nyújthat be a Kongresszusnak. Összehívására, határozatképességére, levezetésére és jegyzőkönyvezésére a Kongresszus szabályait kell alkalmazni.

A Kongresszus kizárólagos hatásköre:

a) meghatározza a párt politikájának főbb irányait, elfogadja a párt programját;

b) az Elnökség előterjesztése alapján elfogadja és módosítja a párt Alapszabályát;

c) elfogadja és módosítja a párt Etikai szabályzatát;

d) elfogadja a párt éves költségvetését;

e) elfogadja az Elnökség éves beszámolóját – ezen belül a párt vagyoni helyzetéről szóló jelentést-, valamint az Etikai Bizottság éves beszámolóját;

f) dönt a párt feloszlásáról, más párttal történő egyesüléséről, illetve szétválás kimondásáról;

g) az elnök és az örökös tiszteletbeli elnök kivételével két éves időtartamra megválasztja az Elnökség tagjait;

h) két éves időtartamra megválasztja az Etikai Bizottság tagjait;

i) négy éves időtartamra megválasztja a Felügyelő Bizottság tagjait és póttagjait;

j) örökös tiszteletbeli elnököt választhat;

k) dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály a Kongresszus hatáskörébe utal.

A Kongresszus Elnökét a párt tagjai pártszavazáson választják meg kétéves időtartamra. A pártszavazáson valamennyi tag részt vehet. A pártszavazás lebonyolításának módját és egyéb részletes szabályait a Döntési és választási szabályzat tartalmazza. A megválasztott elnök az Elnökségbe javasolt tagok jelöléséről a tisztújító Kongresszuson véleményt nyilvánít.