FEGYELMI-ETIKAI KÓDEX
I.
Az Etikai Bizottság
1.§ Az Etikai Bizottság a párt etikai ügyekben eljáró országos hatáskörű testülete. Tagjai: a bizottság elnöke és négy bizottsági tag.
2.§ Az Etikai Bizottság feladatai:
1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése alapján vagy az Elnökség kezdeményezésére állást foglal, illetve ajánlásokat bocsát ki;
2. elősegíti, és a párt testületeivel együttműködve ellenőrzi, hogy a tagok és a regisztrált támogatók
- különös figyelemmel a tisztségviselőkre és a köztisztséget betöltőkre - politikai tevékenységükben és életvitelükben kövessék a párt erkölcsi normáit;
3. eljár minden olyan esetben, amikor bármely szervezet, testület vagy tag tevékenységében a párt erkölcsi elveit sértő, politikai vagy morális kárt okozó magatartást vagy mulasztást tapasztal;
4. megsemmisíti a szervezetek vagy testületek alapszabály-ellenes döntéseit és az érintett szervezetet, illetőleg testületet - amennyiben az lehetséges és indokolt - új döntésre kötelezi;
5. kezdeményezi a párt politikai, stratégiai céljaival, erkölcsi elveivel alapvetően ellentétes tevékenységet folytató pártszervezet feloszlatását;
6. őrködik a párttagok jogainak érvényesülésén;
7. közreműködik a párton belüli konfliktusok megszüntetésében;
8. tájékoztatja az Elnökséget, ha valamely helyi szervezet az Etikai Bizottság kötelező döntésének nem tett eleget;
9. etikai jogkört gyakorol a párt tisztségviselői, az Elnökség tagjai, az Etikai Bizottság tagjai, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a párt európai parlamenti és országgyűlési képviselői (a továbbiakban együtt: tisztségviselők) ügyeiben;
10. tevékenységéről beszámol a Kongresszusnak.
3. § Az Etikai Bizottság elnöke és tagja nem tölthet be más választott párttisztséget, nem lehet a párt alkalmazottja vagy a párt intézményének, valamint a párt részvételével működő gazdálkodó
szervezetnek alkalmazottja vagy tagja.
II.
Etikai vétség
4. § Etikai vétségnek minősül:
1. amennyiben a tag tevékenysége az Alapszabályba, vagy a párt testületi határozatába ütközik;
2. amennyiben a tag tevékenysége ellentétes a párt erkölcsi normáival, politikai céljaival, vagy más módon veszélyezteti a párt céljainak megvalósulását, illetve sérti annak jó hírét;
3. amennyiben a párt képviseletében vagy támogatásával megválasztott országgyűlési képviselőként, európai parlamenti képviselőként, polgármesterként, önkormányzati képviselőként, valamint állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál vezető testületi tagként
tevékenykedő párttag a jelölése során a párttal írásban kötött politikai megállapodás ellenére a képviselői tiszteletdíjának, más járandóságának a megállapodásban meghatározott hányadát a párt részére felhívás ellenére nem fizeti meg;
4. amennyiben a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy vagyonnyilatkozatát az Alapszabályban
rögzített határidőig nem adja le;
5. amennyiben a tag országgyűlési képviselői vagy önkormányzati választáson a párt hivatalos
jelöltjével szemben indul;
6. amennyiben a tag felszólítás ellenére tagdíjfizetési kötelezettségének három hónapja nem tesz eleget, és a pártigazgatónak a nem fizetés jogkövetkezményeit is tartalmazó írásbeli felszólításában megjelölt legalább 90 napos fizetési határidő eredménytelenül telt el.
III.
Az etikai eljárás
5. § A 4. § 1-5. pontjaiban meghatározott etikai vétség elkövetése esetén az etikai eljárás kezdeményezésére jogosult az a helyi szervezet, amelynek a párttag nyilvántartott tagja, valamint az Elnökség, az Etikai Bizottság, illetve bármely párttag. Az eljárás megindítására a tag esetében a
választókerületi etikai bizottságnak, tisztségviselők esetében az Etikai Bizottságnak van hatásköre és illetékessége (a továbbiakban együtt: elsőfokú szerv).
6. § A választókerületi szervezet taggyűlése etikai eljárás lefolytatására állandó vagy eseti etikai bizottságot hoz létre, megválasztva annak elnökét és legalább két tagját. Az etikai bizottság tagja saját, vagy hozzátartozója ellen indított eljárásban nem vehet részt. Amennyiben a személyi
összeférhetetlenség, elfogultság vagy más ok miatt az adott választókerületben etikai bizottság
nem hozható létre, illetve az ott létrehozott etikai bizottság az eljárást nem folytathatja le, az Etikai Bizottság jelöli ki az eljáró másik választókerületi szervezet etikai bizottságát az eljárás
lefolytatására. A döntés meghozatalára ebben az esetben is annak a választókerületi szervezetnek a taggyűlése jogosult, ahol tag az eljárás alá vont személy.
7. § A párt tisztségviselőivel szemben az eljárás lefolytatására és a döntés meghozatalára az Etikai Bizottság, a jogorvoslati kérelem elbírálására az Elnökség jogosult. Ugyancsak az Etikai Bizottság folytatja le az eljárást a volt tisztségviselőkkel szemben, ha az eljárásra okot adó cselekmény vagy
mulasztás a korábban betöltött választott tisztségükkel függ össze. A döntés meghozatalára ebben az esetben is az Etikai Bizottság, a jogorvoslati kérelem elbírálására az Elnökség jogosult.
8. § Az eljárás során az érintett személynek lehetőséget kell adni arra, hogy személyes meghallgatáson érdemi nyilatkozatot tehessen, amelyről a taggyűlést tájékoztatni kell. A
választókerületi szervezet etikai bizottságának ülésére, valamint a taggyűlésre az érintett tagot rövid úton (telefon, fax, e-mail), vagy postai úton kell meghívni úgy, hogy az etikai bizottság üléséről, valamint a taggyűlésről való tudomás-szerzése igazolható legyen. Az etikai bizottság
eljárása során iratokat kérhet be, személyes meghallgatást foganatosíthat.
9. § Etikai vétség elkövetése miatt alkalmazható büntetések:
1. figyelmeztetés;
2. megrovás;
3. pártból való kizárás.
A figyelmeztetés és megrovás a tag tagsági jogviszonyát, az abból fakadó jogokat nem érinti.
Kizárás esetén a tagsági viszony az erről szóló határozatban meghatározott jogorvoslati határidő eredménytelen elteltének napján, illetőleg az illetékes testület jogorvoslati kérelmet elutasító
döntésének napján szűnik meg. A kizárt tag tagsági viszonyának megszűnését követően egy évig nem kérheti felvételét a pártba.
10. § Az etikai eljárás lezárásáról, a kiszabott büntetésről az etikai bizottság javaslata alapján a taggyűlés határoz. A határozat rendelkező része tartalmazza a döntést, a kiszabott párt büntetést, és a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást. Így kell eljárni akkor is, ha a taggyűlés nem állapít meg etikai vétséget, és akkor is, ha a vétség megállapítása mellett pártbüntetést nem szab ki.
Az indokolásban részletesen ismertetni kell a megállapított tényállást, az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat. Meg kell indokolni, hogy a felmerült, de a határozat szempontjából figyelembe
nem vett bizonyíték mellőzésére milyen okból került sor. Ismertetni kell az ügy elbírálásánál figyelembe vett indokokat a kisebbségi véleménnyel együtt. Az indokolásnak tartalmaznia kell az
Alapszabály érintett rendelkezéseire való hivatkozást. A határozatot az érintett személy illetve a kezdeményező részére ajánlott tértivevényes postai küldeményben meg kell küldeni. A határozat át nem vétele esetén a postára adás napjától számított 15 nap elteltével azt kézbesítettnek kell
tekinteni. A határozatról tájékoztatni kell az Etikai Bizottságot és az Etikai Bizottság útján a pártigazgatót.
11. § A tisztségviselőkkel kapcsolatos etikai eljárás során az Etikai Bizottság a fenti szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el.
12. § Az elsőfokú szervek határozata ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az érintett személy, illetve a kezdeményező jogorvoslati kérelemmel élhet. Jogorvoslati kérelem benyújtása esetén a határozatot végrehajtani nem lehet.
A jogorvoslati kérelem elbírálása a párttag ügyében az Etikai Bizottság, tisztségviselő ügyében az Elnökség hatáskörébe tartozik (a továbbiakban együtt: másodfokú szerv). A jogorvoslati kérelmet az Etikai Bizottsághoz, illetve az Elnökséghez címezve a választókerületi etikai bizottságnál,
illetőleg az Etikai Bizottságnál kell benyújtani. Az elsőfokú szerv a jogorvoslattal támadott határozatot megváltoztathatja, visszavonhatja. Ezek hiányában az eljárás során keletkezett iratokat véleményével együtt felterjeszti az Etikai Bizottsághoz, illetőleg az Elnökséghez.
A másodfokú szerv
1. az etikai határozatot megsemmisíti, és az elsőfokú szervet új eljárásra kötelezi, ha
a) a tényállás felderítése hiányos;
b) az elsőfokú szerv az indokolási kötelezettségének nem teljes körűen tett eleget;
c) az eljárási szabályokat megsértették;
2. az etikai büntetést eltörli, ha az elkövetett cselekmény nem etikai vétség;
3. a kiszabott büntetést megváltoztatja, ha az a cselekmény súlyával vagy körülményeivel nincs arányban;
4. az etikai határozatot helybenhagyja.
13. § Lezárt etikai ügyben elbírált tényállás alapján újabb etikai eljárás nem indítható. Új tények vagy bizonyítékok ismeretessé válása esetén új eljárás folytatható le.
14. § Amennyiben a regisztrált támogató etikai vétséget követ el, a vele kapcsolatos eljárásra e szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a vele szemben kiszabható büntetések:
1. figyelmeztetés;
2. megrovás;
3. törlés.
IV.
Eljárás tagdíjfizetési, illetve támogatói díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén.
15. § Az választókerületi szervezet elnöksége kizárja azt a tagot, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget , és a pártigazgatónak az esedékességet követő három hónap
eltelte utáni írásbeli, a jogkövetkezményekre való kifejezett felhívást is tartalmazó felszólítása
ellenére, az abban megjelölt, kilencven napnál nem rövidebb határidőn belül elmaradását nem fizette meg. A felszólítás kézhezvételétől kezdődően a tag a tagsági jogviszonyból eredő jogait a tagdíjhátralék megfizetéséig - a kizárással kapcsolatos döntéssel szembeni jogorvoslathoz való jog
kivételével - nem gyakorolhatja. Az elnökség a kizárást mellőzi, ha a tag az elnökség döntéséig a tagdíjhátralékát megfizette, vagy kilépése bejelentése mellett kérte támogatóként történő
regisztrálását. Az elnökség döntését – amely tartalmazza a tagsági jogviszony megszűnését, illetve a kizárást megalapozó tényeket, körülményeket, az azokat alátámasztó bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást – a taggal írásban kell közölni. A tag, amennyiben a tagdíjfizetés elmulasztása bizonyíthatóan nem történt meg, a tagdíjhiány nem valós, a határozat
ellen 15 napon belül jogorvoslati kérelemmel fordulhat az Etikai Bizottsághoz.
Az Etikai Bizottság
a) az etikai határozatot megsemmisíti, és a választókerületi szervezet elnökségét új eljárásra kötelezi, ha a tényállás felderítése hiányos, vagy a választókerületi szervezet elnöksége az
indokolási kötelezettségének nem teljes körűen tett eleget, vagy az eljárási szabályokat megsértették;
b) az etikai büntetést eltörli, ha az elkövetett cselekmény nem etikai vétség;
c) az etikai határozatot helybenhagyja.
16. § Az választókerületi szervezet elnöksége határozattal törli azt a regisztrált támogatót, aki a
támogatói díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget , és a pártigazgatónak az esedékességet követő három hónap eltelte utáni írásbeli, a jogkövetkezményekre való kifejezett felhívást is tartalmazó felszólítása ellenére, az abban megjelölt, kilencven napnál nem rövidebb határidőn belül elmaradását nem fizette meg. A felszólítás kézhezvételétől kezdődően a támogató a támogatói jogviszonyból eredő jogait a díjhátralék megfizetéséig - a törléssel kapcsolatos döntésekkel szembeni jogorvoslathoz való jog kivételével - nem gyakorolhatja. Az elnökség a törlést mellőzi, ha a támogató az elnökség döntéséig a díjhátralékát megfizette. Az elnökség
döntését – amely tartalmazza a támogatói jogviszony megszűnését, illetve a törlést megalapozó tényeket, körülményeket, az azokat alátámasztó bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati
lehetőségekről való tájékoztatást – a támogatóval írásban kell közölni. A támogató, amennyiben a
támogatóidíjfizetés elmulasztása bizonyíthatóan nem történt meg, a támogatói díjhiány nem valós,a határozat ellen 15 napon belül jogorvoslati kérelemmel fordulhat az Etikai Bizottsághoz.
Az Etikai Bizottság
a) az etikai határozatot megsemmisíti, és a választókerületi szervezet elnökségét új eljárásra kötelezi, ha a tényállás felderítése hiányos, vagy a választókerületi szervezet elnöksége az
indokolási kötelezettségének nem teljes körűen tett eleget, vagy az eljárási szabályokat megsértették;
b) az etikai büntetést eltörli, ha az elkövetett cselekmény nem etikai vétség;
c) az etikai határozatot helybenhagyja.