SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

I.

A tagsági viszony, tagdíj, a regisztrált támogatói jogviszony, regisztrált támogatói díj

1. A tagsági viszony felvételi kérelem alapján, a regisztrált támogatói jogviszony regisztrációs kérelem alapján a választókerületi szervezet elnökségének a kérelmet elfogadó határozatával keletkezik. A felvételi kérelmet, illetve a regisztrációs kérelmet– írásban, vagy a Tea Party Community tagnyilvántartási rendszerében rögzítve elektronikus úton – a választókerületi szervezet elnökségéhez kell benyújtani. A tag felvételéről 60 napon belül a választókerületi szervezet elnöksége hoz határozatot. A határozatot a felvételt kérő személynek írásban vagy elektronikus úton nyolc napon belül meg kell küldeni. Az elutasító

határozattal szemben a felvételét kérő személy a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül írásbeli jogorvoslati kérelemmel az Elnökséghez fordulhat, amelyet a választókerületi szervezet elnökségéhez kell benyújtani. Ugyancsak az Elnökséghez fordulhat jogorvoslati kérelemmel a felvételét kérő személy, amennyiben a választókerületi szervezet elnöksége nem hozza meg határozatát 60 napon belül. Az Elnökség a jogorvoslati kérelemről 60 napon belül dönt.

A felvételi, illetve a regisztrációs kérelem mintáját az szmsz melléklete tartalmazza. A párt tagjai felvételüket követően tagkártyát kapnak.

Felvételi kérelemnek minősül, ha a regisztrált támogató kéri tagnak történő átminősítését. Erre akkor van lehetőség, ha a támogatónak nincs díjhátraléka. Regisztrációs kérelemnek minősül, ha a

párt tagja kéri regisztrált támogatónak történő átminősítését. Mindkét esetben az új jogviszony a választókerületi szervezet elnökségének a kérelmet elfogadó határozatával keletkezik.

2. A párt tagja megjelöli, hogy melyik választókerületi szervezetnek kíván a tagja lenni. A párt tagja írásban

bejelentheti átjelentkezését másik választókerületi szervezetbe. A bejelentést meg kell küldeni korábbi és új választókerületi szervezete elnökségének. Az új választókerületi szervezet elnöke tájékoztatást kér a korábbi választókerületi szervezet elnökétől, és amennyiben az átjelentkezni kívánó párttag ellen nem zajlik etikai eljárás, illetve nincs tagdíjhátraléka, az új választókerületi

szervezet elnöksége a bejelentést tudomásul veszi, a bejelentésről tájékoztatja a pártigazgatót, a párttag a tudomásulvétel időpontjától tartozik az új választókerülethez. Amennyiben a bejelentés tudomásulvételét követő egy hónapon belül az új választókerületi szervezetben – teljes vagy részleges – tisztújításra kerül sor, a párttag a tisztújító taggyűlést követő naptól tartozik az új választókerületi szervezethez. A bejelentés mintáját az szmsz melléklete tartalmazza.

2/A. A tag kiléphet a pártból. A kilépési szándékot – írásban, vagy a Tea Party Community tagnyilvántartási

rendszerében rögzítve elektronikus úton – a választókerületi szervezet elnökségéhez kell bejelenteni. Ha a kilépési szándékot a tag taggyűlésen vagy más testületi ülésen szóban jelenti be, úgy azt az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. A bejelentés, illetve a jegyzőkönyv alapján a tagot törölni kell a párt tagnyilvántartási rendszerében a tagok sorából. A kilépett tag egy évig nem kérheti újbóli felvételét a pártba.

3. A párt tagjai kötelesek tagdíjat fizetni, melynek összege havi 1000 forint. A választókerületi szervezet elnöksége

legfeljebb egy év időtartamra engedélyezheti a tag által fizetendő tagdíj összegének csökkentését. A csökkentés összege nem érheti el a tagdíj teljes összegét. A választókerületi szervezet elnöksége évente legfeljebb a

szervezetnek az adott év január 1-én nyilvántartott taglétszáma egyharmadának megfelelő számú tag számára engedélyezheti a csökkentést. A választókerületi szervezet elnöksége minden év január 31-ig konzultál a

párt tagjaival, és ez alapján február 1-től legfeljebb a következő év január 31-ig engedélyezi a tagdíj csökkentését. A csökkentés csak olyan tag számára engedélyezhető, akinek nincs tagdíjhátraléka, a csökkentés nem engedélyezhető visszamenő hatállyal. Amennyiben az engedélyek száma nem éri el a nyilvántartott tagok számának egyharmadát az adott évben, a tag kérelmére év közben is lehet

engedélyezni a csökkentést legfeljebb a következő év január 31-ig. A csökkentésben részesített tag

számára a következő évben is lehet engedélyezni a csökkentést. A csökkentésről szóló határozatot meg kell küldeni a pártigazgató számára.

4. A választókerületi szervezet elnöksége kizárja azt a tagot, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és a pártigazgatónak az esedékességet követő három hónap eltelte utáni írásbeli, a jogkövetkezményekre való kifejezett felhívást is tartalmazó felszólítása ellenére, az abban megjelölt, kilencven napnál nem rövidebb határidőn belül elmaradását nem fizette meg. A felszólítás kézhezvételétől kezdődően a tag a tagsági jogviszonyból eredő jogait a tagdíjhátralék megfizetéséig - a kizárással kapcsolatos döntéssel szembeni jogorvoslathoz való jog kivételével - nem gyakorolhatja. Az elnökség a kizárást mellőzi, ha a tag az elnökség döntéséig a tagdíjhátralékát megfizette, vagy kilépése bejelentése mellett kérte támogatóként történő regisztrálását. A kilépett tagot akkor lehet regisztrált támogatóként nyilvántartásba venni, ha vállalja a havi 200 forint regisztrált támogatói díj fizetését.

Amennyiben ezt nem tudja vállalni, kérelmére szimpatizánsként vehet részt a párt tevékenységében.

A választókerületi szervezet elnöksége törölheti a regisztrált támogatót, ha a támogató felszólítás ellenére támogatói

díjfizetési kötelezettségének három hónapja nem tesz eleget, és a pártigazgatónak a nem fizetés jogkövetkezményeit is tartalmazó írásbeli felszólításában megjelölt legalább 90 napos fizetési határidő eredménytelenül telt el. A

pártigazgató postai vagy elektronikus levélben küldi meg a felszólítást, és erről tájékoztatja a választókerületi szervezet elnökségét. A tagdíjfizetési kötelezettség, illetve a támogatói díj fizetési kötelezettség a felszólítást követően is folyamatosan fennáll. Amennyiben a tag, illetve a regisztrált

támogató rendezi elmaradását, erről a pártigazgató tájékoztatja a választókerületi szervezet elnökségét.

II.

A Kongresszus, Részkongresszus

5. A Kongresszus a tagok összessége, a párt legfelsőbb szerve. A Kongresszus legalább évente egyszer ülést tart. A

Kongresszust az Elnökség hívja össze.

6. A Kongresszus előkészítésére, vitája egy részének lefolytatására az Elnökség megyei (fővárosi) vagy regionális

Részkongresszust hívhat össze. A Részkongresszuson az adott megyében (a fővárosban), illetve régióban működő

választókerületi szervezetekhez tartozó párttagok és regisztrált támogatók vehetnek részt. A Részkongresszus

állásfoglalást, ajánlást nyújthat be a Kongresszusnak. A Részkongresszusok állásfoglalásait, ajánlásait az Elnökség a Kongresszust megelőzően közzéteszi a Tea Party Community honlapján, és azok alapján javaslatot tesz a Kongresszus döntésére.

7. A Részkongresszust az Elnökség hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőzően legalább 15 nappal írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni kell a tagokat. A meghívónak tartalmaznia kell a határozatképesség szabályait, és az esetleges határozatképtelenség

esetén az új időpontot azzal, hogy a megismételt Részkongresszus a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

8. A szabályszerűen összehívott Részkongresszus az előre kiküldött napirend tekintetében határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. Ha a Részkongresszus nem határozatképes, megismételt Részkongresszust kell tartani. A megismételt Részkongresszus a határozatképtelenség Részkongresszust követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A

megismételt Részkongresszus a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

9. A Részkongresszus a jelenlevő tagok közül nyílt szavazással levezető elnököt (elnököket), jegyzőkönyv-vezetőt, továbbá két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ. A Részkongresszus ezt követően határoz a napirend elfogadásáról, amelynek során a meghívóban nem szereplő napirendi pont nem vehető fel a Részkongresszus napirendjére.

10. A Részkongresszusról a megválasztott jegyzőkönyv-vezető jegyzőkönyvet készít, amelyet a

levezető elnök (elnökök), a jegyzőkönyv-vezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásukkal látnak el. A jegyzőkönyv tartalmazza a Kongresszus helyét és idejét, a napirendet, a felszólalók nevét, az elhangzott felszólalások lényeges tartalmát. A jegyzőkönyvhöz jelenléti ívet kell csatolni, amely tartalmazza a részt vevő tagok nevét, lakcímét és saját kezű aláírását. A jegyzőkönyvet 5

munkanapon belül meg kell küldeni a pártigazgatónak.

11. A Részkongresszus megszervezése és a technikai feltételek biztosítása a pártigazgató feladata annak a választókerületi szervezetnek a közreműködésével, amelynek területén a Részkongresszus megtartásra kerül.

III.

Az Elnökség

12. A párt vezetésével kapcsolatos feladatokat az Elnökség látja el. Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg.

Az Elnökséget legalább havonta egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnökség üléseit az elnök a napirendet, az ülés helyét és időpontját tartalmazó meghívónak az Elnökség tagjai számára írásban vagy elektronikus úton, a tervezett ülés előtt legalább öt nappal történő megküldésével hívja össze. Rendkívüli esetben az Elnökség ülése telefonon, vagy sms-ben is összehívható. Öt napon belüli időpontra össze kell hívni az elnökségi ülést az

elnökségi tagok egyharmadának kérésére. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

Az Elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Az Elnökség személyi kérdésekben titkos szavazással dönt.

Az Elnökség üléséről a pártigazgató jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az elnökségi ülés helyét és

idejét, a jelenlévők nevét, a napirendet, az egyes napirendi pontokkal összefüggő hozzászólók nevét, a hozzászólás tartalmának összefoglalását, a határozatképesség fennállását, a döntés tartalmát, valamint az azt támogatók, illetve

ellenzők arányát. Amennyiben az Elnökség az ott jelen nem levő személyeket is érintő döntést hoz, a döntést az érintettekkel három munkanapon belül közölni kell.

13. Az Elnökség az elnök előterjesztése alapján meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az alelnökök

ellátnak, illetve azokat területeket, amelyeken szervezik a párt tevékenységét. Az elnök az alelnökök egyikét – az elnök általános helyettesítése céljából – ügyvezető alelnökké nevezi ki.

Az elnök megbízza az Elnökség egyik tagját a választókerületi szervezetek tevékenységének összehangolásával (elnöki megbízott).

III/A.

A Felügyelő Bizottság

13/A. A Felügyelő Bizottság feladata a pártszervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a testületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság elnökét, két tagját és két póttagját a Kongresszus választja négy évi időtartamra. A mennyiben a bizottsági tag bizottsági tagsági viszonya megszűnik, helyére az egyik póttag lép a Kongresszus által előre meghatározott sorrendben. Ha az elnök tagsági viszonya szűnik meg, helyére az egyik tag lép, a Kongresszus által meghatározott sorrendben, az ő helyébe

pedig az egyik póttag.

13/B. A Felügyelő Bizottság tevékenységét saját ügyrendje szerint végzi. Szükség szerint ülésezik ,de évente legalább négy alkalommal. Vizsgálatait munkaterv szerint végzi. Titkársági teendőit a pártigazgató látja el.

IV.

Az Országos Tanács

14. Az Országos Tanács (a továbbiakban: OT) az Elnökség mellett működő tanácsadó, véleményező testület.

Elnökét és tagjait az Elnökség kéri föl a párt tekintélyes tagjai és regisztrált támogatói közül két éves időtartamra.

Az OT elnöke csak párttag lehet.

15. Az OT-t évente legalább kilenc alkalommal össze kell hívni. Az OT üléseit az OT elnöke a napirendet, az ülés helyét és időpontját tartalmazó meghívónak az OT tagjai számára írásban vagy elektronikus úton, a tervezett ülés előtt legalább öt nappal történő megküldésével hívja össze.

Az OT üléséről a az OT elnöke által megbízott személy jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők nevét, a napirendet, az egyes napirendi pontokkal összefüggő hozzászólók nevét, a hozzászólás tartalmának összefoglalását.

16. Amennyiben ez szükséges az OT javaslatait, állásfoglalásait az OT elnöke írásba foglalja és eljuttatja az Elnökség tagjainak. Az Elnökség rendszeresen tájékoztatja az OT-t a javaslatok,

állásfoglalások hasznosulásáról.

V.

A pártigazgató

17. A pártigazgató az elnök irányításával összehangolja a párt alkalmazottainak tevékenységét, munkáltatói jogot

gyakorol a párt alkalmazottai felett, továbbá vezeti a tagnyilvántartást. A pártigazgató feladatai:

a) a Tea Party Community központ adminisztratív működtetése;

b) a pártelnöki programok és meghívások koordinálása;

c) rendezvényszervezés;

d) pénzügyek teljes körű irányítása és felügyelete;

e) önkéntesek munkájának felügyelete;

f) Tea Party Community Információs Központ munkájának irányítása;

g) állampolgári megkeresések intézése;

h) tagsági és támogatói adatbázissal kapcsolatos feladatok felügyelete;

i) a párt informatikai hátterével kapcsolatos ügyek felügyelete;

j) a párton belüli képzési program koordinálása;

k) a szakpolitikai feladatok ellátásának segítése;

l) a párt jogi feladatainak intézése;

m) ellátja a Felügyelő Bizottság titkársági teendőit.

A pártigazgató az a) valamint az e) alpontokban szereplő feladatai ellátása körében részletes utasítás adhat ki.

VI.

A kommunikációs tevékenység szervezése

18. A kommunikációs igazgató irányítja a párt külső és belső kommunikációs feladatait, vezeti a kommunikációs osztályt. A kommunikációs igazgatót az elnök nevezi ki, tevékenységét az

ügyvezető alelnök irányítja.

19. A szóvivő megjelenít a párt álláspontját konkrét ügyekben. A szóvivőt az elnök nevezi ki,

tevékenységét kommunikációs igazgató irányítja. Ellátja az elnök, ügyvezető alelnök vagy a kommunikációs igazgató által kiadott feladatokat.

20. A kommunikációs tevékenység irányításának szervezeti formája a minden hétköznaponként megtartott napindító értekezlet. A napindító értekezletet az elnök, az ügyvezető alelnök, vagy az általuk megbízott politikai felelős (a továbbiakban együtt: napi politikai felelős) vezeti, részt vesz

rajta kommunikációs igazgató, a pártigazgató, a szóvivő, valamint a kommunikációs feladatokkal

megbízott munkatársak.

A napindító értekezleten történik a pár központi és országos kommunikációjának tervezése, a helyi

szervezetek kommunikációs munkájának segítésével kapcsolatos feladatkiosztás, a folyamatban lévő ügyekhez, a hosszabb távú projektekhez, kampányokhoz, rendezvényekhez kapcsolódó

feladatok kiosztása, nyomon követése.

A napi politikai felelős a kommunikációs osztály javaslatai alapján dönt a párt aznapi

kommunikációjáról, sajtótájékoztatóiról, közleményeiről, on-line kommunikációról.

VII.

Külpolitikai koordinációs tanács

21. Az Elnökség a párt nemzetközi kapcsolatrendszerének szervezésére és koordinálására az elnök vezetésével Külpolitikai koordinációs tanácsot (a továbbiakban: Kkt.) hoz létre. A Kkt. havonta ülésezik. Tagjai az ügyvezető alelnök, a külpolitikai kabinet vezetője, a párt EP képviselői, illetve az elnök által fölkért elnökségi tagok.

VIII.

A választókerületi szervezetek

22. A párt választókerületi szervezetei az országgyűlési képviselő választásokra megállapított egyéni képviselői választókerületekben működnek. Az Elnökség a választókerületi szervezetek véleményének kikérése után ettől

eltérően is rendelkezhet. Egy választókerületben egy választókerületi szervezet működhet.

23. A választókerületi szervezet legfőbb szerve a valamennyi választókerületi párttagot és regisztrált támogatót

magában foglaló taggyűlés. A taggyűlésen a párttagok tanácskozási, indítványozási és szavazati joggal vehetnek részt. A regisztrált támogatók tanácskozási és javaslattételi joggal vehetnek részt, a taggyűlés döntéseinek

meghozatala előtt a taggyűlés levezető elnöke kikérheti véleményüket (szimpátiaszavazás).

24. A taggyűlést a választókerületi szervezet elnöksége hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőzően legalább 5 nappal írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni kell a tagokat. A meghívónak tartalmaznia kell a határozatképesség szabályait, és az esetleges határozatképtelenség esetén az új időpontot azzal, hogy a megismételt taggyűlés a megjelentek

számára tekintet nélkül határozatképes. A szabályszerűen összehívott taggyűlés az előre kiküldött napirend tekintetében határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. Ha a taggyűlés nem

határozatképes, megismételt taggyűlést kell tartani. A megismételt taggyűlés a határozatképtelenség taggyűlést követő későbbi időpontra (akár ugyanarra a napra), az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A megismételt taggyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A taggyűlést szükség esetén az Elnökség is összehívhatja.

25. A taggyűlést a választókerületi szervezet elnöke, vagy az általa kijelölt elnökségi tag vezeti. A taggyűlés a jelenlevő tagok közül nyílt szavazással jegyzőkönyv-vezetőt, továbbá két jegyzőkönyvhitelesítőt, valamint – amennyiben ezt a napirend indokolja – szavazatszámláló bizottságot választ.

A taggyűlésről a megválasztott jegyzőkönyv-vezető jegyzőkönyvet készít, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásukkal látnak el. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlésen helyét és idejét, a napirendet, a felszólalók nevét, az elhangzott felszólalások lényeges tartalmát, a határozatképesség fennállását, a döntések tartalmát, valamint az azt támogatók, illetve ellenzők arányát. A jegyzőkönyvet a választókerületi szervezet elnöke 5 munkanapon belül feltölti a Tea Party Community elektronikus rendszerébe.

IX.

A települési csoport

26. Ha az országgyűlési egyéni választókerülethez több település (kerület) tartozik, a választókerületi szervezethez tartozó, tevékenységüket egy településen (fővárosi kerületben) kifejtő tagok és regisztrált támogatók a választókerületi szervezeten belül települési (kerületi) csoportot hozhatnak létre. A települési (kerületi) csoport tagjai a települési (kerületi) csoport keretében hangolják össze a pártnak az érintett településsel (kerülettel) összefüggő, helyi politikai

tevékenységét. A csoporthoz tartozó tagok vezetőt választanak, aki szervezi a csoport munkáját. Egy településen

(fővárosi kerületben) egy települési csoport működhet.

A csoport legalább 3 fő részvételével, a vezető megválasztásával jön létre. A csoport alakuló ülésére valamennyi, a választókerülethez tartozó, tevékenységét az adott településen (fővárosi kerületben) kifejtő tagot és regisztrált támogatót meg kell hívni. A megválasztott vezető a csoport létrejöttét írásban bejelenti a választókerületi szervezet elnökségének. A választókerületi szervezet elnöksége a csoportot nyilvántartásba veszi, és a csoport megalakulásáról tájékoztatja az Elnökséget.

X.

A választókerületi elnökök tanácskozása

27. A választókerületi elnökök tanácskozása a párt konzultatív testülete, mely szükség szerint, de

legalább évente kétszer ülésezik. Üléseit az Elnökség hívja össze a napirendet, az ülés helyét és időpontját tartalmazó, a tervezett ülés előtt legalább öt nappal kiküldött meghívóval. Az ülésen elhangzottakról emlékeztető készül, amely a hozzászólások legfontosabb elemeinek összefoglalását 

tartalmazza. A tanácskozást a párt elnöke, vagy az általa megbízott elnökségi tag vezeti.

XI.

A választókerületi szervezetek tevékenységének segítése

28. Az Elnökség az Elnöki Megbízott, a Regionális Elnöki Megbízottak, a megyementorok és a megyei közgyűlések tagjainak koordinációs tevékenységével támogatja a választókerületi szervezetek és elnökök szervezeti és politikai tevékenységét.

29. Elnöki Megbízott az elnök irányításával összehangolja a választókerületi szervezetek munkáját,

és az elvégzett munkáról rendszeresen beszámol az Elnöknek. Az Elnökség által elfogadott szervezetfejlesztési stratégia alapján tervezi az éves feladatokat, ellenőrzi a megvalósulást, szükség esetén javaslatot tesz a felülvizsgálatra. Közvetlenül napi kapcsolatot biztosítva segíti a Regionális Elnöki Megbízottakat a szervezetfejlesztési stratégia és feladattervek megvalósítása érdekében.

Támogatja és segíti a megyei közgyűlési koordinátorok tevékenységét. A párt igazgatóval együttműködve a taglétszám növekedése érdekében kialakítja a teljesítménymérés és elismerés rendszerét, vezeti annak nyilvántartását. Szervezi a választókerületi elnökök jelölésének

előkészítését.

30. Regionális Elnöki Megbízott feladatai:

a) a régióban található választókerületi szervezetek és települési csoportok kiépülésének támogatása;

b) választókerületi célok elérésének támogatása

c) választókerületi szervezetfejlesztési monitoring- feladatok az éves szervezetfejlesztési célok és szempontok alapján;

d) elnökségi ülések, taggyűlések látogatása, havi munkaterv készítés és jelentés összeállítása;

e) az Elnöki havi rendszerességgel történő tájékoztatása;

f) rendszeres kapcsolattartás az Elnöki Megbízottal a feladatra külön létrehozott email címen keresztül.

31. Az Elnökség tagjai az Elnökség által meghatározott bontásban megyementori feladatokat látnak el.

Ennek keretében segítik a választókerületi szervezetek és elnökök munkáját, rendszeresen

látogatják a megyei pártrendezvényeket, a szerzett tapasztalatokról beszámolót készítenek az Elnökség számára.

32. A párt megyei közgyűlési tagja megyei koordinátori feladatokat lát el. Ennek keretében koordinálja a megyében lévő választókerületek elnökeinek politikai tevékenységét, szervezi a megyei nyilvánosságban való megjelenést, megosztja a megyei közgyűlési információkat a

választókerületek elnökeivel, aktív kapcsolatot tart a központ kommunikációs munkatársaival,

tevékenységéről rendszeresen beszámolót készít az Elnökség számára.

Amennyiben a megyei közgyűlésben nincs a Tea Party Communitynak tagja, a koordinátori feladatokat az elnök által

kijelölt választókerületi elnök látja el.

33. Az Elnökség a fővárosi választókerületi szervezetek munkájának koordinálásáról külön

szabályzatot ad ki.

XI. 

Az érték- és szakmai műhelyek

33. A párttagok és regisztrált támogatók kezdeményezhetik érték- és szakmai műhelyek létrehozását.

Az Elnökség ösztönzi ezek létrejöttét. A műhely létrehozását tíz tag vagy regisztrált támogató kezdeményezheti. Az Elnökség dönt a műhely létrehozásáról, és fölkéri a műhely elnökét kétévi időtartamra. Az érték- vagy szakmai műhely elnöke csak párttag lehet. A műhelyhez bármelyik tag és támogató csatlakozhat. A műhelyek tevékenységükről évente beszámolnak az Elnökségnek. Az

Elnökség feloszlathatja a műhelyt, amennyiben annak tevékenysége az Alapszabályba, vagy a párt testületi határozatába ütközik, vagy ellentétes a párt politikai céljaival, vagy más módon veszélyezteti a párt céljainak megvalósulását, illetve sérti annak jó hírét.

XII.

Az önszerveződő pártközösségek

34. A párttagok önszerveződő pártközösségeket hozhatnak létre. A közösség megalakulásáról tájékoztatni

kell a választókerületi szervezet elnökségét, amennyiben a közösség tevékenysége több választókerület területére terjed ki, a pártigazgatót. A választókerületi szervezet elnöksége az

illetékességi területén létrejött csoport megalakulásáról tájékoztatja a pártigazgatót.