Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, ahol minden abszurd dolog megtörténhetett meg annak az ellenkezője is. Ebben az országban éldegélt egy Fekete-Győr András nevezetű pártelnök, aki nagy elánnal indult neki az előválasztásnak, de akkorát bukott az első fordulóban mint részeg paraszt az ólajtóban. A pártelnök kisebb nyomásra a kudarc után bizalmi szavazást kért maga ellen, mert meg akarta mutatni, hogy ő új arc, és a tagság annak rendje és módja szerint jól meg is vonta tőle a bizalmat.

De ebben az országban nem ették ám olyan forrón a kását, kedves gyerekek, mert a párt nem sokkal ezután úgy döntött, hogy 3,4 százalékos eredmény ide, a bizalom megvonása oda, ettől még a levitézlett legény vezetheti az új arcokat a parlamenti listán, így biztosították számára az elkövetkező négy évre a tisztes fizetést, költségtérítést, meg mindent, amit a pártelnök a munkaerőpiacon  értékelhető munkatapasztalat híján nem tudott volna összeszedni. Illetve ez nem teljesen igaz.

A bukott pártelnök ugyanis a párt rendezvényein műsorvezetőként igen tehetségesnek bizonyult, az ország leghíresebb macskája, Erzsi meg is pendítette, hogy lehetne Kasza Tibi helyett a Szerencserekék új műsorvezetője. Dolgozni ott se kell sokat, és annyi pénzt azzal is meg lehet keresni mint a parlamentben, de ez az ötlet a párt tagságának olyannyira nem tetszett, hogy sokan a pártból ki is követték Erzsit, aki ettől olyan szomorú lett, hogy két napig zokogva ette a tonhalat, harmadnapra rendbe jött, és azóta azon izgul, hogy a bukott pártelnök decemberben születendő gyermeke semmiben ne szenvedjen hiányt. Mert bár a párt több vezetője deklarálta, hogy visszataszítónak tartják, ha egy politikus a gyermekével kampányol, azt nem tartották visszataszítónak, ha egy politikus a születendő gyermekével kampányol, így ország-világ megtudta, hogy decemberben jön a baba, aki már lehet, hogy új arc lesz, mert az apukájának ez nem jött össze, bármennyire is ezt mondja magáról.